Jelenleg nincs szavazás.
Fogalomtár

Közbeszerzés:

 

Ajánlatkérő
 
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. és 162. §-ában meghatározott szervezetek, amelyek - bizonyos feltételek fennállása esetén - kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni, pl.: az állam, a minisztérium, a központi költségvetési szerv, az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a közalapítvány, a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a szervezet is amelynek közbeszerzését az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják stb.
Az ajánlatkérők fajtái:
1.: ún. klasszikus ajánlatkérők, akik - leegyszerűsítve - állami, önkormányzati ill. uniós pénzt költenek,
2.: ún. különös ajánlatkérők, vagyis a közszolgáltatók, akik a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban folytatnak tevékenységet.
 
Ajánlattevő
 
Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is.
 
  
Alvállalkozó
 
Az a szervezet (személy), amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt.
 
 
Egybeszámítás
 
A törvény szerint egy beszerzés becsült értékének kiszámításakor mindazon beszerzések értékét egybe kell számítani, amelyek (i) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, és (ii) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá (iii) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Az egybeszámítási kötelezettséget tehát ezen fenti feltételek együttes fennállása alapozza meg, de ezek megítélése esetről esetre gondos mérlegelést tesz szükségessé.
 
 
Elektronikus árlejtés
 
A közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatok értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé.
 
 
Eljárási rezsim
 
A beszerzés becsült értéke alapján minden közbeszerzési eljárás besorolható valamelyik ún. eljárási rezsimbe, amelyekre a közbeszerzésekről szóló törvény más és más szabályokat rendel alkalmazni. Az Európai Unióban érvényes közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű beszerzések a közösségi rezsimbe tartoznak, a magyar költségvetési törvényben meghatározott nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű beszerzések a nemzeti rezsimbe (2009. április 1. napjától ún. általános egyszerű eljárás) tartoznak.
 
 
Helyi önkormányzati költségvetési szerv
 
A (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szerv, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb igazgatási társulást is.
 
Kerertmegállapodás
 
Lényege, hogy az ajánlatkérő - a két részből álló eljárás első részében - közbeszerzés keretében kiválasztja azokat az ajánlattevőket, amelyekkel (legfeljebb 4 évre) keret-megállapodást köt. Majd az eljárás második részében a keret-megállapodásban részes „kiválasztott” ajánlattevők közül kiválasztja azt, amellyel a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából szerződést köt: ebben a második részben az ajánlatkérő(k) és az ajánlattevő(k) közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést. A keret-megállapodásos eljárás előnye, hogy kombinálja a hirdetménnyel induló eljárásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, kihasználva a különböző eljárástípusok előnyeit. Hatékonyan tudja biztosítani egyrészről - a nyilvánosságot biztosító - hirdetményes eljárással a közbeszerzés átláthatóságát, és ezáltal a közérdek érvényesítését, másrészről a - nagyobb rugalmasságot biztosító - tárgyalásos eljárással az ajánlatkérő sajátos közbeszerzési igényeinek, érdekeinek érvényesítését, pl. ha a közbeszerzés mennyisége előre nem határozható meg. A keret-megállapodásos eljárás kifejezetten alkalmas lehet az előre pontosan meg nem határozható közbeszerzési igényekkel kapcsolatos problémák kezelésére is. A törvény által meghatározott részletszabályok ugyanakkor azt is biztosítják, hogy a keret-megállapodásos eljárás ne eredményezhesse a verseny korlátozását.
 
Keretmegállapodás kezelő rendszer
 
Cégünk által kifejlesztett szoftver, melynek segítségével ügyfeleink időszakonként visszatérő beszerzéseit (például informatikai eszközök, irodaszerek) hosszú távon, rugalmasan tudjuk lebonyolítani. A rendszer képes kezelni egy-egy keretmegállapodás akár több ezer tételből álló terméklistáját oly módon, hogy ügyfeleink számára az éppen elérhető, rendelhető termékek "web shop"-szerűen kerülnek megjelenítésre, míg a közbeszerzés egyéb adatai (kivel van keretmegállapodás, van-e lehetőség újraversenyeztetésre stb.) az arra kompetenciával rendelekző szakemberek rendelkezésére áll. A rendszer ügyfélre szabottan képes kezelni a belső, megrendelési folyamatokat, ezzel megkönnyíti ügyfeleink részére az előre csak nagyon pontatlanul tervezhető beszerzések megvalósítását.
 
Kizárólagos jog
 
Jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre.
 
Közbeszerzési eljárás előkészítése
 
Az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése.
 
Közbeszerzési műszaki leírás
 
Azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának - megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket.
 
Központi költségvetési szerv
 
A minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentieknek, a Kormánynak, annak kijelölt tagjának a felügyelete alatt működő költségvetési szerv.
 
Meghívásos eljárás
 
Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által - a közbeszerzésekről szóló törvényben előírtak szerint - kiválasztottak tehetnek ajánlatot.
 
Nyílt eljárás
  
Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet.
 
Pályázó
 
Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a tervpályázati eljárásban pályázatot (pályaművet) nyújt be; pályázónak minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is.
 
Részvételre jelentkező
 
Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a két szakaszból álló eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be; részvételre jelentkezőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is.
 
Támogatás
 
A közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást.
 
Támogatás elvesztése
 
Ha egy-egy Európai Uniós vagy hazai pályázaton nyert vagy ilyen forrásból származó támogatásból megvalósított beszerzés esetén a pénzt folyósító szervezet észreveszi, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési törvényt vagy egyéb szabálytalanságot követett el a beszerzés során, akkor úgy dönt, hogy a pályázaton nyert pénz egy részét vagy akár az egészet visszatartja ill. visszaköveteli az ajánlatkérőtől.
 
Tárgyalásos eljárás
 
Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - a közbeszerzésekről szóló törvényben előírtak szerint - kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről.
 
Tervpályázat
 
Olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja.
 
Versenypárbeszéd
 
Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – a közbeszerzésekről szóló törvényben előírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek – az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.